Életmódbeli tanácsok:

Alsóvégtag amputáltaknak

Arthrosisos betegek részére  

Csípőtáji operált betegeknek

Gerincbántalmakkal élők számára

Parkinsonos betegnek

Sclerosis multiplex (SM)

 

Alsóvégtag amputáltaknak

Az amputáció alapvetően megváltoztatja az ember életét. A korábban megszokott tevékenységek elvégzése merőben új kihívásokat jelent. Segíteni szeretnénk Önnek ezek megoldásában, mert a rehabilitáció sikere közös cél!

A rehabilitációs folyamatban egy tapasztalt rehabilitációs csapat (orvos, ortopédiai műszerész, gyógytornász, nővér/ápoló, fizikoterápiás asszisztens, masszőr, szociális munkás, pszichológus) vesz részt, valamint rendkívül fontos az Ön motivációja. Elsődleges célunk a terhelhetőség és a mozgásképesség kialakítása lépésről lépésre, a lehető legnagyobb függetlenség elérése.

A műtét előtt és után nagyon fontos szerepe van a gyógytornának.

Műtét előtt a cardiorespiratorikus tréning és a felső végtagok izomerősítése van előtérben. Már ekkor el kell kezdeni a műtét utáni életmódbeli változások elsajátítását.

Az amputációt követően a csonk többnyire nagyon duzzadt, ezt nevezzük csonködémának, melyet a kompressziós terápia segítségével csökkenteni kell, ugyanakkor formálni is szükséges a csonkot a későbbi protézisellátáshoz. Az optimális csonk eléréséhez fontos a szakszerű csonkformázás helyes elsajátítása fáslizással vagy újabban rugalmas csonkharisnya rendszeres viseletével. A kompresszió javítja a vérellátást, ezáltal gyorsítja a sebgyógyulást.

A csonkharisnyát naponta váltani kell! Levételt követően azonnal ki kell mosni, mielőtt az izzadság beleszáradna!

  1. Kézmeleg vízben mosdószappan használatával történik a tisztítása.
  2. Alaposan bő vízben történő öblítést követően a csonkharisnyából a vizet ki kell nyomkodni (kicsavarni nem szabad!) Szárítása vízszintes felszínen történik, kiterítve.
  3. Amennyiben száradást követően alakját veszti, egy belehelyezett gumilabda visszaadja az eredeti alakját.

Mindemellett a protetizáláshoz nélkülözhetetlen a kifogástalan bőr és a bőr alatti kötőszövet, a jó izomfunkció és a jó ízületi viszonyok kialakítása. Ehhez segíti Önt hozzá a rendszeresen végzett gyógytornász által diktált tornagyakorlatok, a gyakori hasonfekvés (döntő jelentőségű a csonk helyes pozíciója: a csonk nyújtott helyzetben legyen, hogy elkerülje a fixált hajlított helyzet kialakulását!), és a csonkvédő ortézis használata. A munka megéri, hisz elkerülhetjük a csonk „lötyögését” a protézisben, valamint a nyomási tünetek kialakulását.

Az ideiglenes protézis átmeneti időre szolgál. Fontos a megfelelő cipő kiválasztása. Ha megoldható: új, rugalmas talpú, lehetőleg alacsony sarkú, a lábboltozatnál fűzős vagy tépőzáras cipőt hordjon. A protetizálás akkor lesz eredményes, amikor a csonk-protézis-cipő egységet képez a testtel!

A rehabilitáció középpontjában az Ön állás-és járásképességének helyreállítása áll, hogy mihamarabb visszailleszkedhessen megszokott környezetébe, aktív életet élhessen. Az izomfejlesztés, törzs-medencekontroll kialakítás, csonkedzés, proprioceptív tréning, protézistréning, járóiskola, koordinációs gyakorlatok, elesés tanítása és a hétköznapi helyzetek gyakorlása (kül- és beltéri viszonyokhoz adaptálódás) képezik a rehabilitációs program nagy részét.

A végleges protézis lényegében az ideiglenes protézis alkatrészeiből áll. Különbség a kettő között, hogy most már végleges tok készül az Ön számára, valamint aktivitási szintjéhez mérten lábszár protézis esetén mozgó bokaízületet, combprotézis esetén mozgó boka és térdízületet kaphat!

A megfelelő csonk csak a protézisben alakul ki! A protézist ortopéd műszerész készíti el, egyedi mintavételt követően. Az elkészült ideiglenes vagy végleges művégtag próbája különböző okok miatt néha türelmes várakozást igényel. A csonk és protézis közötti ideális egység rendszeres járásgyakorlatok segítségével érhető el.

Ápolás és higiénia: nagyon fontos a csonk mindennapos ápolása. Az izzadással ugyanis a szervezetből káros anyagok, illetve anyagcsere melléktermékei válnak ki, melyek károsíthatják a bőrt.  Csonkja bőrét a protézis viselése fokozott terhelésnek teszi ki. Annak érdekében, hogy bőre elviselje ezt a megterhelést, a csonkot és a protézistokot is naponta (lehetőleg este) meg kell tisztítani. A csonk vizsgálatához nagyon jól használható egy kis kézi tükör.

A bőr tisztítása:

Minden este a csonk bőrének hygiénés védelme érdekében a következők a teendők:

  1. A csonk bőrét kézmeleg vízben alaposan mossa meg.
  2. Babaszappannal szappanozza be a bőrfelületet és óvatosan formáljon habot, majd öblítse le tiszta vízzel.
  3. A bőrét törölje szárazra (dörzsölés nélkül!), hogy „bepálás” ellen védve legyen.
  4. A csonk tisztítását napi rendszerességgel este végezze! Ne mossa a csonkot reggel, mert a nedves bőr megduzzadhat, ezáltal a protézisfelvétel nehézségekbe ütközhet, illetve a protézishez nyomódva feldörzsölődhet!

Mindennap vizsgálja meg a csonkját, nincsenek-e rajta bőrelváltozások (meleg-duzzadt, fájdalmas, horzsolást, gennyes pattanást, szőrtüszőgyulladást észlel), s ha vannak, forduljon orvosához.

A csonk esetében a kívülről jövő hideghatás erősebben érvényesül, ezért fontos, hogy melegen tartsa. A csonk keringésének megóvása céljából a gyógytornász által tanított artériás tornát napi rendszerességgel gyakorolja.

Egyes amputáltak a műtét után fantomfájdalomtól vagy fantomérzéstől szenvednek. Olyan érzések jelentkeznek, mintha az eltávolított testrész még meglenne. Spontán módon is jelentkezhetnek, fájdalom és viszketés formájában. Ennek befolyásolására különböző gyógyszerek, gyógytornatechnikák állnak rendelkezésünkre, valamint fantomkezelő-csonkharisnya.

Mielőbbi gyógyulást és jó egészséget kívánunk!

 

Arthrosisos betegek részére  

Az arthrosis olyan ízületi betegség, melynek lényege az ízületi porc degenerációja. A kísérő csont és lágyrész elváltozások másodlagosak. Az arthrosis az egész ízületet károsítja. Elsősorban az ízületi porcot, a porc alatti csontot érinti, mindemellett az ízület külső és belső szalagrendszerét, nyáktömlőket, az ízületi tokot és az ízület körüli izmokat is megbetegíti. Csontperemeken mészfelrakódás jelenik meg idővel melyet csonthátyagyulladás kísérhet. Mindezek hozzájárulnak a panaszok meglétéhez.

Az arthrosis jellegzetes tünete a fájdalom és a mozgások fokozatos beszűkülése.

A fájdalom eleinte hosszabb pihenést követően jelentkezik, azonban néhány mozdulat után az ízületek „bejáródnak”. Idővel terhelés közben is jelentkezik a fájdalom, majd végül nyugalomban is panaszt okoz. Az ízület megduzzad, deformálódik, ropog, és instabillá válik, elakadás-érzés jelentkezik. A fájdalom miatt a beteg kíméli az ízületét, ez fokozatosan mozgáskorlátozottsághoz vezet.

Mindemellett az ízület mozgása és az izomzat tömege és ereje csökken.

Ezért a legfontosabb feladat az életmódváltás; a fölösleges kilóktól való megszabadulás és célzott gyógytornagyakorlatok elsajátítása.

Osztályunk betegeit nagy tapasztalattal rendelkező rehabilitációs team kezeli. A szakorvos alapos vizsgálat után személyre szabott rehabilitációs programot állít össze, mely tartalmazza a tünetekre és funkciókiesésekre alapozott egyéni és csoportos foglalkozásokat, kezeléseket.

Az ortopéd műszerész a szükséges eszközökkel ellátja, ami hozzásegíti önállóságához, függetlenségéhez.

Az arthrosis kezelésében a főszerep a mozgásé, a gyógytornáé (száraz és vízi). Hatására mérséklődnek a panaszok, javul az ízület mozgáspályája, a kontraktúra oldódik, az izomzat erősödik, nő az ízület stabilitása. A fizikoterápiás kezelések kiegészítik a gyógytornát fájdalomcsillapító, izomlazító, vérkeringés fokozó tulajdonságaik révén: ultrahang, diadynamic, TENS, iontoforézis, szonoforézis, elektromágneses kezelés (mágnes karika), galvánáram, elektromos kádfürdő, masszázs, tangentor (víz alatti sugármasszázs), antiflogisztikus knőcs, jégzselé.

A mindennapokban felmerülő nehézségek megoldására – legyen szó házon belüli, ill. kívüli tevékenységről – készséggel állnak rendelkezésére gyógytornászaink, ergoterapeutánk és szociális munkatársunk.

Az arthrosis gyógyszerekkel, fizikoterápiával, gyógytornával, adott esetben műtéttel (protézis beültetésével) eredményesen kezelhető, a panaszok jelentősen mérséklődhetnek, mellyel a fizikai és szociális aktivitás fenntartható marad. Ehhez azonban nélkülözhetetlen az ÖN pozitív hozzáállása, együttműködése, aktív részvétele a rehabilitációban!

Csípőtáji operált betegeknek

A csípőtáji törések és csípőprotézis műtét utáni rehabilitációja fontos! Mindkét esetben a betegek még több hétig kórházi kezelésre szorulnak. Maga a teljes gyógyulás több hónapot is igényel. A műtétet követően fontos, hogy mihamarabb megkezdődjön az ízület szakszerű felügyelet melletti mozgatása. Ez a terápia bővül ki a rehabilitációs osztályunkon gondos és részletes betegvizsgálatot követően egyénre szabottan a műtét típusának és az Ön esetleges társbetegségeinek figyelembevétele mellett. Célunk a megfelelő izomerő állóképesség kifejlesztése és helyes segédeszköz-használat megtanítása, hétköznapi élethelyzetek gyakorlása, hogy hozzásegítsük önellátásához, mely elengedhetetlen a független, teljes élethez. A következőkben az életmódbeli tanácsaink összefoglalóját olvashatja, melyet osztályunkon ismételten átveszünk többször elméletben és gyakorlatban egyaránt, hogy a lehető legnagyobb biztonságban engedhessük haza Önt, otthonába.

Amit nem szabad (TILOS):

–    keresztezett lábbal ülni

–    fekvésben keresztezni a lábat

–    ízület ne csavarodjon meg (nagy mértékű ki-és beforgatás)

–      ágyból kiülésnél és visszafekvésnél a lábak keresztezésével segíteni a műtött lábnak

–      mélyen lévő fotelba, székre, ágyra leülni

–      a törzs se csavarodjon a műtött lábhoz képest

GONDOLKOZZON, MIELŐTT MOZOGNA!

Fekvésnél:

–     Háton: a lábak legyenek enyhe terpeszben, ha ez nehezen megvalósítható, akkor párna segítségével tudja ezt a helyzetet biztosítani.             

–     Oldalt: oldalra fordulás előtt mindkét lábat húzza talpra, a térdei közé tegyen be egy nagyobb párnát úgy, hogy mind a combok, mind a lábszárak végig feküdjenek rajta és ezek után lehet oldalra fordulni (NEM a műtött oldalra!). Forduláskor a törzs és a csípő egyszerre mozduljon!

Ülésnél: Térd magasságánál alacsonyabb székre, ágyra leülni veszélyes!

 

–         Leülés: az egyik kéz hátul támaszkodjon, míg az operált láb nyújtva legyen, és folyamatosan csúsztassa előre leülés közben.

–         Felállás: az egészséges lábat húzza be, a testsúlyt kicsit hozza át erre az oldalra és a kezekre támaszkodva, nyomja ki magát, a műtött végtag most is előre nyújtott helyzetben legyen.

–         Ágyból kiülés: az egészséges láb segítsen ügyelni arra, hogy az operált lábhoz viszonyítva a felsőtest ne csavarodjon ki.

WC-használat:     

Ajánlott a WC magasító használata (testmagasság figyelembe vételével), egyik kezé