“Én azt gondolom, hogy mindenkinek nagyon jól kell ismernie, hogy hogyan működik a sürgősségi osztály”. Kvarda Attila, a keszthelyi kórház igazgatója fogalmazott így annak a nyílt napnak a keretében, amelyre az ellátási körzetben dolgozó háziorvosokat hívták. A már második alkalommal megrendezett, úgynevezett “sürgősségi piknik” célja az orvosokkal való együttműködés fejlesztése a minél hatékonyabb betegutak elérése érdekében.

Tatár László létráról esett le és fájlalja a vállát, kezét. Bár az eset sürgősségi besorolása alapján hatvan percen belül kell ellátni, szerencséjére percek alatt sorra kerül és az elkészült röntgenfelvételek alapján Tripkovics Zsolt főorvos megállapítja a diagnózist: “A gerinc az rendben van, egyedül a felkarcsontja van eltörve.” Műtétet vagy megfigyelést javasolt a főorvos. Ő így döntött: “Tekintettel arra, hogy az illetékes orvos, aki itt most dolgozik, ide van beosztva, az a véleménye, hogy megfigyelésre maradjak bent. Ezért vállalom, hogy bent maradok.”

A sürgősségi osztályok visszatérő problémája, hogy az esetek legnagyobb részében nem igényel sürgősségi ellátást az eset, amivel érkezik a beteg. Többször előfordul, hogy a háziorvos sem jól méri fel, hová kell küldenie a páciensét.

Kvarda Attila, a Keszthelyi Kórház igazgatója azt mondja: “Itt olyan eseteket hivatottak ellátni, amelyek valóban a sürgős kategóriába tartoznak. Ezt szeretnénk hatékonyan, időben, a megfelelő intervallumokban ellátni. Ezt pedig másképp nem tudjuk megtenni, csak akkor, ha a háziorvosokkal szorosabban együttműködünk. Ehhez nem csak szakmai együttműködésre van szükség, hanem természetesen – mint kiderült az első találkozás alkalmával -, szervezési feladatokat is végre kell hajtanunk.”

A statisztikák szerint hatvan-nyolcvan százalékot is eléri azoknak az eseteknek a száma, amik nem sürgősségi ellátást igényelnének. Emiatt a sorra kerülés ideje is nőhet. A dolgozók szerint az idegőrlő várakozások mögött mindig racionális okok húzódnak. A fektetőben az első két ágyon a súlyosabb eseteket monitorozzák, a hátsó fektetőben pedig a kevésbé súlyos betegeket látják el. “Itt folynak le az infúziók és tulajdonképpen itt lehet megvárni az eredményét a vizsgálatoknak, amíg mi összegezzük a vizsgálatokat. Utána tudunk egy körülbelül hozzávetőleges diagnózist felállítani. Ez nagyon sokszor körülbelül két órát vesz igénybe. A labor leterheltségétől illetve a szakrendelések leterheltségétől függően ez az idő akár rövidebb, akár hosszabb időt is igénybe vesz” – tudtuk meg Tarpál Györgyné Judit főnővértől.

Bondor Gyula, a sürgősségi osztály főorvosa leszögezte: ez a részleg a kritikus állapotú betegek egy helyben, mozgatás nélküli ellátása érdekében áll rendelkezésre. Több olyan esettel is találkoztak már, amikor maga a háziorvos irányította ide indokolatlanul a beteget. A “sürgősségi piknik” megrendezésének célja az ilyen alkalmak szűkítése. “Ez már második alkalom, a mai nap. Első alkalommal nagy sikernek tartom személy szerint, hogy a háziorvosok jó része a környékről eljött és nagyon sok konstruktív gondolat fogalmazódott meg. Nagyon sok kritikus kérdést sikerült megbeszélünk. Nyilvánvalóan folyamatosan azért mindig merülnek fel kérdések” – tette hozzá a főorvos.

A kórház vezetése szerint elgondolkodtató adat, hogy az ellátási területéről érkező páciensek kétharmada nem igényelne sürgősségi kezelést. Még megdöbbentőbb az a tény, hogy ezeknek az eseteknek a fele még csak orvosi ellátást sem igényelne.

Tüskés Balázs – Keszthelyi Televízió

forrás: http://www.tvkeszthely.hu/hirek/9244/surgossegi-piknik-a-korhazban/